Hello kedves Olvasó!
A legutóbb a nyomtávok -esetleges- kialakulásának 'történetét' taglaltuk itt egy olyan sztorit alapul véve, melynek valóságlapja enyhén szólva megkérdőjelezhető. A cikk mégis nagy olvasottságot ért meg és heveny vita alakult ki alatta a blog facebook-oldalán. Ami jó, mert nem az anyázásé, hanem a gondolkodásé volt a főszerep. A mai 'lapszemle' egy újabb, hasonlóan érdekes témát feszegető cikket eredményezett. Íme:
"....... Azt kábé minden magyar ember fejből tudja, hogy hazánk legmagasabb földrajzi pontja az Északi-Középhegységben található, és nem más, mint a Mátra legmagasabb hegycsúcsa, a Kékes (amit viszont sokan helytelenül Kékestetőnek hívnak, pedig az a közeli település neve). Arra a kérdésre, hogy hány méter magas a Kékes, általában kétféle válasz érkezik: 1014 és 1015 méter, attól függően, hogy mikor tanult erről az iskolában a kérdezett. Ugyanis az 1015 a régebbi, az 1014 méteres adat az újabb, ami alapján azt lehet gondolni, hogy pár generáció alatt összement a Kékes, és egy méterrel alacsonyabb lett a legmagasabb hegyünk.
A földrajzban, földmérésben valamely objektum (esetünkben a Kékes) magasságát alapvetően kétféle módon lehet megadni. A relatív vagy viszonyított magasság az, ami a mérőhely és a mérendő pont (a hegycsúcs) közti magasságkülönbségből adódik. Ha a Kékes magasságát a hegy lábától számítva mérjük, akkor körülbelül 770 méteres magasságot kapunk, azaz ekkora szintkülönbséget kell legyőznie annak, aki meg akarja mászni Magyarország legmagasabb hegyét. A földrajzban viszont szükség van abszolútnak vehető adatokra is, különösen akkor, ha adatokat szeretnénk összevetni, mondjuk térképkészítés vagy épülettervezés céljából. Ezért használják a relatív magasság mellett a tengerszint feletti magasság mérőszámát is.
A tengerszinthez viszonyításnak is vannak némiképp problémás mozzanatai, kezdve onnan, hogy alapvetően a tenger felszíne sem állandó, még nyugalmi állapotban sem. Ezt aprólékos mérésekkel és átlagolásokkal ki lehet küszöbölni, és ki lehet jelölni egy olyan pontot, amit e tekintetben állandó viszonyítási alapnak veszünk. Némiképp nagyobb gond lehet, ha az adott országnak, mint például Magyarországnak, nincs tengere, amihez viszonyítson.
Az I. világháborút lezáró trianoni békeszerződésig az Adriai-tenger szintjéhez képest adták meg a magyar geográfusok a hazai tengerszint feletti magasságokat. Kicsit leegyszerűsíti a történeti-tudományos összefüggéseket, de azt lehet mondani, hogy a hadseregnek köszönhető, hogy a tengerpart elvesztése után is maradt magassági viszonyítási pont töredékére zsugorodott hazánkban. A 19. század végén ugyanis a monarchia országaiban kialakítottak egy katonai célú szintezési hálózatot, aminek vonalai Triesztből kiindulva hét szintezési főalappontot kötöttek össze. Ezeket a pontokat olyan geológiailag stabil képződményeken jelölték ki, amikről a tudósok megállapították, hogy az elmúlt évszázadokban nem változott és nem is várható hogy változni fog a magassága.
Ma Magyarországon a Kárpát-medence legöregebb és legstabilabb képződményében, a Velencei-hegységben, Nadap község mellett található sziklában két úgynevezett szintezési ősjegy. Az elsőt 1888-ban jelölték ki az Adriai-tenger középszintjéhez képest: a Nadap I. 173,8385 méterrel van az Adria fölött, a Kékes magasságát e viszonyítási pont használatával számították 1015 méternek egészen 1953-ig.
Ha úgy vesszük, a Szovjetuniónak köszönhetjük, hogy alacsonyabb lett a Kékes. A szocialista blokk országainak - azaz a Varsói Szerződés és a KGST tagállamainak, így Magyar Népköztársaságnak is - 1953-ban kellett átállni a szovjetek által használt tengerszintre, a Balti-tenger Kronstadtnál mért szintjére, ami 0,675 m-rel magasabb az Adria középszintjénél. A második, azaz a Nadap II. ősjegy jelöli a balti szint főalappontját. Ezt figyelembe véve lett csupán 1014 méteres a Kékes.
A balti alapszint (vagy más néven kelet-európai alapszint) átvétele megtörtént, igaz, nem maradéktalanul, sok területen megmaradtak az adriai szinthez viszonyított magasságértékek. Ebből következik, hogy manapság is találkozhatunk olyan adatokkal, amik szerint mégiscsak 1015 méteres a Kékes.
És akkor abba még bele se mentünk, hogy a Föld nem tökéletes gömb alakú, ezért a tengerszinttől, és a geometriailag pontos, Föld középpontjától mért magasságok egészen más sorrendet adnak a legmagasabb hegycsúcsok toplistáján. ......"
Nos -szerintem legalábbis, aki ott lakom a Mátra lábánál, ez egy rendkívül érdekes megállapításokat tartalmazó és abszolút hitelesnek tűnő írás volt, nektek pedig: - remélem segíthettem. (Hátha valaki pont ezt 'húzza be', mondjuk érettségi tételnek.) (Forrás: Index.hu Ma is tanultam valamit)