Hello kedves Olvasóm!
Van egy nagy dilemmám! Pontosabban soha nem volt az, pusztán többször felmerült bennem a kérdés: - miért van az, hogy én személy szerint annyira (iszonyatosan, borzasztóan, leírhatatlanul) haragszom a regnáló hatalomra, a mai magyar vezetésre, miközben meg úton útfélen ömlik rám a reklám, hogy bizony ez a kormány, hogy ez oszt' milyen jó, mert ez ám oszt' ad!!! Annyi mindent, hogy fel sem lehet sorolni. Nahát.
Adókedvezményt, 'alacsony' rezsit (sic.), vállalkozást-támogatásokat. Támogatja a gyermekvállalást, emelt a GYED a GYES, a családi pótlék (mihez képest?) támogatja az életkezdést, a lakáshoz jutást. Legalább is a saját elmondása szerint. Ilyen egyik segítség például a CSOK (családi otthonteremtési kedvezmény), mely akár 10+10 millió Forint is lehet! (Nagyon fasza kis reklám fut pont erről a 'Magyarország Erősödik' agymosó sorozatban.) De, hogy miért is merült fel bennem a kérdés? Mert konkrétan tudom, hogy nincs így. Hogy a reklámok által sugallt egyszerű és szép világ nem létezik.
Ezt bizonyítandó, szeretném most egy konkrét példán keresztül a rendszert bemutatva megosztani veled, hogy mi a valóság amelyben te, én, mi a kisemberek élünk, ahhoz az alternatív valósághoz képest, melyben ugyanakkor a nagyjaink léteznek. Fogadd szeretettel vendégszerzőm, Mikecz Júlia írását:
".......Íme az igazság a CSOK-ról!
Az igazság a dübörgő magyar gazdaságról, a jól élő, háromszázezer felett kereső magyar átlagemberről. Betelt a pohár! Olyan düh van bennem, hogy nekimennék kaszával az országháznak! Hosszú lesz, előre szólok! És nem is vidám! Olvasd és sírj!
Aki nem ismeri a történetemet, íme dióhéjban! Minden jóakaratom ellenére kétszer váltam el. Három gyereket nevelek egyedül, a szüleim segítségével maradtam eddig talpon. Az első házasságom „hozadékaként” hét évig voltam tulajdonosa egy tizedik emeleti panellakásnak, amit devizahitellel tudtam megvenni és az édesapám segítségével, vért izzadva, sajátkezűleg felújítani. Mikor végre sikerült beleköltöznöm, azt gondoltam, kicsit talán nyugvópontra kerül az életünk. Hét év és még egy válás, deviza csőd…......
A megugrott törlesztők miatt meg kellett váljak a lakástól és ami maradt, az csak arra volt elég, hogy vidéken vegyek belőle egy 40 négyzetméteres, egy szoba összkomfortos házat. Három gyerekkel ez elég hátrányos helyzet. Két bankkal állok jelenleg kapcsolatban, az egyik az E…e, a másik az O.. Gondolom, nem nehéz rájönni, de nem írom ki, nehogy valamelyik megsértődjön! Az előbbinél vannak lakáskassza szerződéseim, amiből az egyik idén lejár. Ők végig azzal hitegettek, hogy a lakáskasszával és a CSOK-kal ki tudom a házat bővíteni. Ez volt az egyik nyomós oka annak, hogy megvettem ezt a házat. Az utóbbi bank adott egy nyúlfarknyi forint hitelt, hogy megvehessem a házat, mert igen, annyira kevés maradt a Vitya devizamocsok miatt a gyönyörű lakásomból, hogy önerőből már ez sem ment. Odalett az életem, három gyerekkel gyakorlatilag a nulláról indultam újra, de örültem, hogy legalább ennyim maradt.
Optimistán vártam, hogy lejárjon a lakáskasszám. Abba bele sem megyek, hogy az E bank adminisztrátora elnézett egy dátumot, és egy évvel hamarabbi időpontra datálta a lakáskasszám kiutalásának időpontját. Kész szerencse, hogy nem kezdtem el terveztetni.
Most 2017-et írunk. Az E még tegnap is azzal hitegetett, hogy a hatályos jogszabályok szerint bővítésre igénybe vehetem az anno igénybe vett szocpol. összegével csökkentett CSOK-ot, vagy szintráhúzással ugyanezt új építésre, így a lakáskassza összegével együtt egészen biztosan boldogulni fogunk. Nagyon-nagyon optimista nap volt. Mivel az O banknak van a forint hitel miatt jelzálog joga az ingatlanon, ma első utam oda vezetett, mert az E azt mondta, ilyen esetben nekik kell a CSOK-ot intézni. Tegnap el is olvastam a jogszabály -ügyfelek számára elővarázsolható- tájékoztatóját, miszerint működhet a dolog, de nyilván az apró betűs részeket kvázi lehagyják ezekről, mert senki ne higgye, hogy sikerült!
A beszélgetésünk azzal indult, hogy elmeséltem az alapfelállást az ügyintéző hölgynek: - adott három gyerek, kettőre már fel lett véve anno 1,2 millió Ft. Adott egy 40 nm-es vidéki ház, amit szeretnék: - vagy egy harminc négyzetméteres (szerintem a kormánytagok hálószobája is nagyobb) bővítmény, amihez a lakáskasszát is hozzátenném (1 millió Ft.), vagy társasházat csinálni egy 60 nm-es szintráhúzással a házból.
A hölgy válaszai a következők voltak: - CSOK különbözet NEM adható bővítésre, csak új építésű ingatlan esetén, ebből következik, hogy a bővítést maximum hitel segítségével tudnám megoldani, ami további kettőmillió Ft. felvételét jelentené. DE! Azt, hogy megkapom-e a hitelt, nem tudják még megbecsülni sem, csak ha kész és engedélyeztetett tervet viszek. Ez alsó hangon 250.000.- Ft. saját zsebből és ha az értékbecslő alábecsül, akkor mehet a kukába az egész… És alá is becsüli, mert vidéki ingatlan….....
A szintráhúzás lehetetlen, mert a negyven négyzetméteres házamra 120 nm szintet és/vagy tetőteret kellene ráhúzni és két külön lakásként bejegyeztetni, hogy legalább háromlakásos legyen a társasház, amivé átminősülne a ház.
Tehát, csak hogy értsétek: - egy CSOK-ból építsek két társasházi lakást, minimum 120 nm-t. A legolcsóbb eddigi ajánlattal számolva ez 16,2 millió forint, és mivel vidéki házról van szó, meg egy keresetről, ne is reménykedjek benne, hogy kapok a 10 milla CSOK mellé 6,2 milla hitelt.
Új építésű, könnyű szerkezetes ház: - legalább kilencven négyzetméter kell a három gyerekre, az 12,15 millió alsó hangon. Mivel a kis házon van forint hitel, bár a telek elbírná az új házat is a régi mellé, de így is közel három milliót kellene még felvennem, amit megint csak nem kapok meg, ráadásul hiába vannak készen a tervek korrektül a 12,15 milliós árajánlattal, tokkal, vonóval, a banknak jogában áll felülbírálni a bekerülési költséget és azt mondani, hogy ezt ennyiből nem lehet, ezért, mondjuk 15 millióra becsüli a bekerülést és kötelez, hogy a CSOK-on felül több mint 5 millió Ft. önerőt mutassak fel…
Lássuk, mim van! Van három gyerekem, akik után felvehetném a CSOK-ot. Van egy negyven négyzetméteres házam, egy szoba összkomfort, amit mindössze harminc négyzetméter hozzáépítésével otthonná tehetnék, ehhez még takarékoskodtam is, ezért van lakáskasszám, amivel jelenleg kitörölhetem a seggemet! Bővíteni nem tudok. Szintet húzni nem tudok. Jogosult vagyok a CSOK-ra, de lehetetlenné teszi a rendszer, hogy felvehessem, pedig egész eddigi életemben becsületes, hivatalosan bejelentve dolgozó, tisztességgel adózó, magyar állampolgár vagyok. Az egyetlen bűnöm, hogy nincs jó pár millió forint saját pénzem, ami lássuk be, eleve azt jelentené, hogy nem én vagyok az igazán otthonteremtési támogatásra szoruló kategória!
EZ AZ ORSZÁG EGY SZÉGYEN! BÁRMILYEN KEMÉNYEN DOLGOZOL IS, BÁRMILYEN ELSZÁNTAN TESZEL IS A SAJÁT SORSODÉRT, BÁRMENNYIT MANTRÁZOD IS A BOLDOGULÁSODAT, EZ A RENDSZER MEGTALÁLJA, HOGYAN NYOMJON LE A VÍZ ALÁ, HOGYAN VEGYE EL A KEDVED A TISZTESSÉGTŐL, HOGYAN UTÁLTASSA MEG MAGÁT VÉGÉRVÉNYESEN VELED!
Közben focipályákat fűtenek itt milliárdokért, Mészárosok nyelik el az adóforintokat pályázati pénzek formájában, politikusok vallanak be tucatnyi ingatlant, magyarok százezrei vándorolnak ki „kedvtelésből” külföldre, nyugdíjasok éheznek, gyerekek fagynak meg…
Nekem csak rongyos két millió forint hiányzik a boldogságomhoz, még hitel formájában is hajlandó lennék felvenni, mert otthont akartam teremteni a gyermekeimnek. Otthont! Nem befektetést! Nem palotát! DE NEM LEHET! MERT EBBEN AZ ORSZÁGBAN VALÓBAN ANNYIT ÉR EGY EMBER, AMENNYIJE VAN! Aki forradalmon -mi több-, szabadságharcon töri a fejét, keressen meg! Kaszám, fejszém, két kezem van! ......"
Hát eddig Júlia kálváriája. Nem kér sokat és megtett, megtesz mindent, hogy a célját becsületes emberként, élve a rendszer adta -erősen esetleges- lehetőséggel elérje. Remélem végül sikerrel jár, ahogy azt is remélem, hogy ezúttal nemcsak neked segíthettem.
