Hello kedves Olvasóm!

Tőlem roppant szokatlanul most nagyon rövid leszek. Szinte hihetetlen, hogy a dolgok időnként hogy tudnak összetalálkozni térben és időben. Történt valami tegnap éjjel, ami ma írásra késztetett:

Az éjszaka csendes volt. Leszámítva azt, hogy a család legkisebb, még csak most nyolc hónapos tagja, a kislányunk éjjel időnként felsírt (ez az élet rendje), csak a szokásos hangok kísérték álmunkat. Szuszogás, mocorgás zaja keveredett a külvilág ritkán betörő, erősen szűrt hangjaival. Tudom, mert roppant szarul aludtam, miután a lassan beköszönő ősz, 'dobott' a család minden tagjára egy finom kis megfázást, így elég sokszor felébredtem és még nehezebben aludtam vissza.

Nálunk rendszerint éjjel nagyjából olyan sötét van, mint a spájz lehető legeldugottabb sarkában elrejtett szilvalekváros fazékban. Éjjeli fényeket, efféléket csak a nagyobbik, most négy éves fiacskánk ágya mellett használunk. A megfázás őt is elérte, ezért -minden lefekvés előtti óvintézkedés-, az orrfújás, az orrszi-porszi, és az orrcsepp alkalmazása ellenére is nehezen aludt, hangosan szuszogott.

Az egyik ilyen ébredésem idején szinte tejes volt a csend, még a mi szép és okos kisfiunk is nagyjából elcsendesedett. Én ébredés után csak feküdtem a hátamon és tehetetlenül a plafont bámultam, figyelve a beszűrődő fények játékát, azonban Keve fiam egyszer csak felült, majd tökéletesen éber állapotot jelző, szinte tiszta hangon, normál hangerővel (mint nappal, amikor nincs szükség suttogásra) megszólalt:

"- Apa! Ki kell  fújni az ollomat, utána szeletnék inni, utána be kell engem takalózni."  -  így szokta kérni, hogy takarjam be, majd rövid hatásszünetet követően még határozottan hozzátette:

" - Ez a feladat!...." 

Meglehet, leginkább dühösnek kellett volna lennem, hogy az épphogy négy éves leszármazottam így osztja hajnali fél háromkor az észt, és igazából először fel is borzolta a kedélyeimet, de amikor felfogtam a 'parancsnok úr' utasításait  inkább megtettem amiket kért (és magamban nagyon röhögtem).

Szóval nem kell itt minden áron keresni a 'feladatot' , -van abból bőven- de, ha mégsem találod, akkor arra még mindig ott van a gyerek. Majd ő megmondja..............