Miért ment össze a Kékes egy méterrel?
2018. május 01. írta: thejaszaic

Miért ment össze a Kékes egy méterrel?

Hello kedves Olvasó!

 A legutóbb a nyomtávok -esetleges- kialakulásának 'történetét' taglaltuk itt egy olyan sztorit alapul véve, melynek valóságlapja enyhén szólva megkérdőjelezhető. A cikk mégis nagy olvasottságot ért meg és heveny vita alakult ki alatta a blog facebook-oldalán. Ami jó, mert nem az anyázásé, hanem a gondolkodásé volt a főszerep. A mai 'lapszemle' egy újabb, hasonlóan érdekes témát feszegető cikket eredményezett. Íme: 

kekes1.jpg

"....... Azt kábé minden magyar ember fejből tudja, hogy hazánk legmagasabb földrajzi pontja az Északi-Középhegységben található, és nem más, mint a Mátra legmagasabb hegycsúcsa, a Kékes (amit viszont sokan helytelenül Kékestetőnek hívnak, pedig az a közeli település neve). Arra a kérdésre, hogy hány méter magas a Kékes, általában kétféle válasz érkezik: 1014 és 1015 méter, attól függően, hogy mikor tanult erről az iskolában a kérdezett. Ugyanis az 1015 a régebbi, az 1014 méteres adat az újabb, ami alapján azt lehet gondolni, hogy pár generáció alatt összement a Kékes, és egy méterrel alacsonyabb lett a legmagasabb hegyünk.

A miértre a válasz egyszerre bonyolult és pofonegyszerű. Ha a kályhától szeretnénk elindulni, akkor érdemes azzal tisztában lenni, hogy a földrajzi képződmények magassága (mélysége, területe stb.) nem állandó, folyamatosan változik, még ha az egyes ember életében ez nem is mindig mérhető. Földünk kérge ősidőktől fogva mozgásban van, kontinensek távolodnak, közelednek egymáshoz, tektonikai lemezek úsznak nagyon lassan a magma felszínén, mindennek hatására a hegységek magassága is változhat, ami a litoszférában zajló folyamatokról árulkodhat. A földrajztudósok részben ezért is szeretik naprakészen nyilvántartani a kezük ügyébe eső hegyek magasságát.

 

A földrajzban, földmérésben valamely objektum (esetünkben a Kékes) magasságát alapvetően kétféle módon lehet megadni. A relatív vagy viszonyított magasság az, ami a mérőhely és a mérendő pont (a hegycsúcs) közti magasságkülönbségből adódik. Ha a Kékes magasságát a hegy lábától számítva mérjük, akkor körülbelül 770 méteres magasságot kapunk, azaz ekkora szintkülönbséget kell legyőznie annak, aki meg akarja mászni Magyarország legmagasabb hegyét. A földrajzban viszont szükség van abszolútnak vehető adatokra is, különösen akkor, ha adatokat szeretnénk összevetni, mondjuk térképkészítés vagy épülettervezés céljából. Ezért használják a relatív magasság mellett a tengerszint feletti magasság mérőszámát is.

A tengerszinthez viszonyításnak is vannak némiképp problémás mozzanatai, kezdve onnan, hogy alapvetően a tenger felszíne sem állandó, még nyugalmi állapotban sem. Ezt aprólékos mérésekkel és átlagolásokkal ki lehet küszöbölni, és ki lehet jelölni egy olyan pontot, amit e tekintetben állandó viszonyítási alapnak veszünk. Némiképp nagyobb gond lehet, ha az adott országnak, mint például Magyarországnak, nincs tengere, amihez viszonyítson.

Az I. világháborút lezáró trianoni békeszerződésig az Adriai-tenger szintjéhez képest adták meg a magyar geográfusok a hazai tengerszint feletti magasságokat. Kicsit leegyszerűsíti a történeti-tudományos összefüggéseket, de azt lehet mondani, hogy a hadseregnek köszönhető, hogy a tengerpart elvesztése után is maradt magassági viszonyítási pont töredékére zsugorodott hazánkban. A 19. század végén ugyanis a monarchia országaiban kialakítottak egy katonai célú szintezési hálózatot, aminek vonalai Triesztből kiindulva hét szintezési főalappontot kötöttek össze. Ezeket a pontokat olyan geológiailag stabil képződményeken jelölték ki, amikről a tudósok megállapították, hogy az elmúlt évszázadokban nem változott és nem is várható hogy változni fog a magassága.

Ma Magyarországon a Kárpát-medence legöregebb és legstabilabb képződményében, a Velencei-hegységben, Nadap község mellett található sziklában két úgynevezett szintezési ősjegy. Az elsőt 1888-ban jelölték ki az Adriai-tenger középszintjéhez képest: a Nadap I. 173,8385 méterrel van az Adria fölött, a Kékes magasságát e viszonyítási pont használatával számították 1015 méternek egészen 1953-ig.

kekes2_1.jpg

Ha úgy vesszük, a Szovjetuniónak köszönhetjük, hogy alacsonyabb lett a Kékes. A szocialista blokk országainak - azaz a Varsói Szerződés és a KGST tagállamainak, így Magyar Népköztársaságnak is - 1953-ban kellett átállni a szovjetek által használt tengerszintre, a Balti-tenger Kronstadtnál mért szintjére, ami 0,675 m-rel magasabb az Adria középszintjénél. A második, azaz a Nadap II. ősjegy jelöli a balti szint főalappontját. Ezt figyelembe véve lett csupán 1014 méteres a Kékes.

kekes3.jpg

A balti alapszint (vagy más néven kelet-európai alapszint) átvétele megtörtént, igaz, nem maradéktalanul, sok területen megmaradtak az adriai szinthez viszonyított magasságértékek. Ebből következik, hogy manapság is találkozhatunk olyan adatokkal, amik szerint mégiscsak 1015 méteres a Kékes.

És akkor abba még bele se mentünk, hogy a Föld nem tökéletes gömb alakú, ezért a tengerszinttől, és a geometriailag pontos, Föld középpontjától mért magasságok egészen más sorrendet adnak  a legmagasabb hegycsúcsok toplistáján. ......" 

Nos -szerintem legalábbis, aki ott lakom a Mátra lábánál, ez egy rendkívül érdekes megállapításokat tartalmazó és abszolút hitelesnek tűnő írás volt, nektek pedig: - remélem segíthettem. (Hátha valaki pont ezt 'húzza be', mondjuk érettségi tételnek.) (Forrás: Index.hu Ma is tanultam valamit)

A bejegyzés trackback címe:

https://thejaszaic.blog.hu/api/trackback/id/tr1813882490

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.