Nyílt levél Vona Gábornak!
2018. április 05. írta: thejaszaic

Nyílt levél Vona Gábornak!

Tisztelt Miniszterelnök-jelölt Úr!

 Még alig pár órája annak, hogy volt szerencsém részt venni az Ön egyik utolsó utcafórumán, melyet 2018. április 03-án, 16:00 órától tartott választókerületében Gyöngyösön, a város 80-as nevű városrészében, melyre -még Ön szerint is- meglepően sokan jöttek el.

29790267_624348841241036_4595866796325760667_n.jpg

Miután meghallgattam Önt, hazaballagtam, csakhogy sétára invitáljam a kétéves kislányomat. (Micsoda kontraszt, dehát' Ön is egy édesapa, így nyilván érzi ezt a 'váltást'.) El is indultunk hamar, azonban a játék és a séta közben igen fura dolog történt velem. Amikor arra összpontosítottam, hogy a még nagyon pici, mindig mosolygós és cserfes kislányom lehetőleg ne öt percenként kerüljön életveszélybe, és ezért figyeltem őt és minden mozdulatát furcsa, mostanában szinte soha nem érzett megnyugvás vett erőt rajtam.

Ugyanis, miközben a kislányom a csak az általa értett babanyelvén folyamatosan hozzám beszélve a mosolygós kis arcát rám emelve figyelte a reakcióimat, nekem azon járt az agyam, hogy mit, miket hallottam néhány perccel korábban Öntől. Azon elmélkedtem, hogy talán valóban lehetséges, hogy talán van esély (és az adatokat ismerve nem is kis esély) arra, hogy az én gyermekem az Ön Új Magyarországán, egy új Magyar Köztársaságban, az Ön által felvázolt tervek mentén létrejövő, félelemmentes, modern, XXI. századi Magyarországon váljék felnőtté, érett nővé, s akár boldog anyává is, ha akar!

Amíg korábban az utcafórumon az Ön szavait hallgattam, nekem a gyermekeim jártak az eszemben s később a kislányommal való séta közben Ön, s az Ön gondolatai.

Az Ön tiszta, egyértelmű, az adott kérdésekben (mint például a korrupció) határozott, sőt kellően radikális, ám a problémákat, s azok prioritását is felismerő, azokra megoldásokat is nyújtó gondolatai, melyeket ezen a fórumon közvetített.

Én egy összeszedett, energikus fiatalembert láttam ma, aki az aznapi sokadik fórumán is képes volt úgy beszélni majd' ötven percen át, hogy nem akadt meg, nem habogott, a fáradtság jelét nem mutatta.

Én egy éles eszű, nyílt szívű, fiatalembert láttam ma, aki -kampány ide, vagy oda- nem ígérgetett, nem hazudozott, nem akarta senki fejét telebeszélni légből kapott ígéretekkel és a spontán feltett kérdésekre azonnal, összetett, őszinte, mégis kielégítő válaszokat adott.

(Megjegyzem: - tökéletesen tisztában vagyok azzal, hogy itt mit beszélek, mert konkrétan tudom, hogy a kérdések valódi kérdések voltak és nem holmi ügyes alákérdezéses trükköt láttunk -mint a kormány vezetőjétől oly sokszor manapság-, mert a második kérdező -aki a Jobbik választási esélyeivel és a taktikai szavazás 'hiányával' kapcsolatban tett fel kérdést- én magam voltam.)

Én ezen az utcafórumon ma egy olyan embert láttam, aki nem átallotta azt is kimondani, hogy a román minta lehet jó (ahol a független, korrupcióellenes ügyészség már létrejött). Én egy olyan embert hallottam ma, aki nem félt azonnal védelmébe venni -az egyik hozzászóló oda nem illő szavai hallatán- az MSZP-P miniszterelnök-jelöltjét, Karácsony Gergelyt mint magánembert, pedig tehetett volna úgy is, mint aki nem hallotta meg az ocsmány szavakat. De nem tette.

Egy olyan emberrel találkoztam aki nem félt kimondani, hogy elege van -ahogy nekem is- a hatalom félelemkeltő, demagóg, megosztó, gyűlöletkeltő, aljas arroganciájából. A hatalomnak lefekvő főügyészből, a háziállatokat lepuffantó ál-keresztényekből. Ön nem félt kimondani azt, hogy az emberek nemcsak a gyűlölködést, de a félelmet is a mostani kormánynak köszönhetik. Ön nem félt kimondani azt, hogy az emberek félnek! Félnek elmondani a véleményüket, mert az az állásukba, az egzisztenciájukba, családjaik biztonságába kerülhet! Ön nem félt kijelenteni azt, hogy nem akar ilyen országban élni!

Persze, most bárki aki idáig jutott a poszt olvasásában könnyedén mondhatja: - jó, jó, hát ügyes szónok a Vona. Én erre azt mondom, hogy IGEN! Valóban ügyes szónok, ami nem utolsó, ha valaki politikusnak áll, mert ez is kell! Azonban mára nagyon nagy szükség lett egy okos, a haza érdekeit mindenek felett képviselő, tisztességes, karizmatikus, de főleg egyenes emberre, egy új vezetőre! Ám azzal is tisztában vagyok, hogy nem minden a kiváló szónoki képesség és ezért jó, ha olykor a valóságban, szinte testközelből is találkozik az ember azzal, akire a voksát adja.

Ugyanis Ön elnök úr ma olyat tett, amire a politikustársai már nagyon rég nem képesek. Ön meggyőzött engem!

Meggyőzött arról, hogy nem a levegőbe beszél, hanem -túlzás nélkül- Ön be fogja váltani minden egyes szavát! Ön meggyőzött arról, hogy a hatalom birtoklása nem cél, hanem eszköz lesz az Ön kezében, mellyel -számos elődjéhez képest- élni és nem visszaélni fog! Ön meggyőzött arról, hogy valóban az ország és nem a saját Szebb Jövője a cél! Azt is tudnia kell, hogy erről nem a párt -szerintem egyébként kiváló- programja, nem a felvázolt elképzelések, nem az egyébként részenként egymáshoz logikailag is tökéletesen kapcsolódó, jól felépített beszéde, még csak nem is a várható választási eredményekkel kapcsolatos töretlen optimizmusa győzött meg! Tehát nem feltétlenül az 'AMIT', sokkal inkább az ,AHOGY'!

Engem a hév, az Ön tiszta tekintete és a hallgatóság -ötven percen át tartó- mélységes és döbbent csendje győzött meg, mely nem a 'nagy embernek', hanem egy igaz embernek szólt!

Amikor már később, a sétánk során arra összpontosítottam, hogy a még nagyon pici és mindig mosolygós, cserfes kislányom lehetőleg ne öt percenként kerüljön életveszélybe, és ezért figyeltem őt és minden mozdulatát furcsa, mostanában szinte soha nem érzett megnyugvás vett erőt rajtam. Arra gondoltam, hogy mégiscsak van, esetleg lehet még annyira jó hely ez az ország, hogy abban a kislányom boldogan leélhesse majd az egész életét és ezért mindent meg kell tennünk! Nemcsak Önnek, mindannyiunknak!

Tisztelt Miniszterelnök-jelölt Úr!

Végezetül hadd mondjam el Önnek, hogy én hiszem, hogy Ön valóban megtesz minden most szükséges lépést. Egymás után, lépésről lépésre haladva, ha kell az akadályt átugorva, ha kell letaposva, de mindig leküzdve megteszi majd, amire 'szerződni fog' Magyarországgal, amire április nyolcadikán felhatalmazást kap a magyar emberektől, tőlünk választóktól.

A NER-nek mennie kell! És erre Magyar szívvel, Józan ésszel, Tiszta kézzel számomra Ön a garancia! Remélem levelemmel -Önnek is- segíthettem.

A bejegyzés trackback címe:

https://thejaszaic.blog.hu/api/trackback/id/tr5213811726

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.