Kell-e beszélnünk róla?
2016. október 11. írta: thejaszaic

Kell-e beszélnünk róla?

Hello kedves olvasóm!

A mai napra jutottam odáig (eddig magamban dühöngtem), hogy váltsunk néhány szót arról, hogy mi is történik kis hazánkban a jelenben, MOST, manapság, vagy mondjuk így: - a napokban. Elöljáróban fontosnak tartom megjegyezni: - nem vagyok szakértő. Csak van az a rossz szokásom, hogy időnként el is gondolkodom azon amit látok, hallok az engem körülveveő világból.

Igen, pontosan úgy van, jól gondolod a hétvégén a Népszabadság gyors, cinikus, ellentmondást  nem tűrő, viszont egyáltalán nem fájdalommentes bezárása gerjesztett bennem dühös gondolat halmazt. Mondanám is:

Népszabadság viccország R. Antal

Egy kéréssel kezdem: - szeretném ha emlékeznél majd a szavaimra, amikor eljön annak az ideje. Közel egy évvel ezelőtt kezdtem a kormány és egy jóval korábban regnáló másik hatalom kormányának kommunikációja közt érdekes párhuzamot vonni. Akkori írásaimban jegyeztem meg először, hogy félelmetesek a hasonlóságok a regnáló hatalom pártja a Fidesz-KDNP, valamint az egykor volt náci Németországot  vezető párt, a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt 1933 és 1945 közötti kommunikációjában.

Nem akarok konteókat gyártani, de dögöljek meg, ha a Habony Művek-nél nem ütötték fel a Goebbelsi Propaganda Alapjai  című kötetet. (Nyilván nincs ilyen könyv, de az említett kor kommunikációja, a propaganda tematikája kutatható, másolható.) Akkor kissé ijesztő is volt e felfedezésem, hiszen egyedül voltam az állításaimmal. Akkor még. Ám azóta sok idő telt el és lám: - egyre több helyen olvasom ugyanezt.

A hívek folyamatos készültségben tartása, a katonai hasonlatok alkalmazása, az aktuális ellenségkép-gyártás, az idegengyűlölet, a nacionalizmus feltüzelése, a valós kormányzati problémák félresöprése (helyettük azok kommunikálása), a grandiózus tervek megvalósítása és még sorolhatnám napestig. Ugye ismerős?

Ennek a kommunikációnak volt az egyik csúcsa nemrég a kvóta-népszavazás, ahol egy -az adott időben gyakorlatilag nem létező-  probléma felnagyításával keltett gyűlölet-félelem kombóban bonyolítottak le egy népszavazásnak elnevezett közvélemény kutatást, mely azonban minden igyekezetük és a csak erre a felhajtásra elkötött tizenöt-milliárd forint ellenére sikertelen és érvénytelen lett.

Nagy pofon lehetett ez a Habony Művek stábjának -valószínűleg ideje lesz a forgatókönyveket újakra cserélniük, hiszen hosszú évek óta ugyanezzel a módszerrel operálnak-, de talán jó jel volt nekem, nekünk gondolkodó embereknek, hogy nincs még minden veszve, talán el lehet még ezt a fajta hozzáállást (ezt a szemetet) takarítani a közgondolkodásból ugyanúgy, mint a politikából.

Ám a műsor nem ért véget október hárommal. A népszavazás harmatgyenge eredménye, így a totális bukás ellenére a kommunikáció jottányit sem változott. A legnagyobb döbbenetet számomra már a népszavazás másnapján az okozta, hogy kisebbségben lévő választói akaratot a kormány úgy kommunikálta -és kommunikálja ma is-, a létező összes 'saját' médiafelületén egyszerre, mintha az valamiféle győzelem lett volna, hiszen (ez vitathatatlan) elsöprő volt a nemmel válaszolók aránya. Nem véletlenül.

Népszabadság viccország R. Antal

Mert van itt három nagy gond: - az első az az, hogy a kérdésfeltevés alapján épelméjű ember képtelen lett volna igennel válaszolni (még én sem), ez azonban sokkal inkább nyelvtani-pragmatikai kérdés, mint politikai. (Politikaivá attól válik, hogy semmi baj nem lenne a 'migránsozással' -de, lenne!-, ha közben nem árulnánk letelepedési kötvényt mondjuk Afrikában, ahol azért elégggé kevés keresztény él ugye.) Vagyis eleve egy nagy átverés volt ez az egész. A második probléma az, hogy egy valódi demokráciában senkit sem érdekelne a bármilyen válaszok aránya, ha maga a népszavazás sikertelen és érvénytelen is egyszerre. És akkor hadd essen még szó a harmadikról is:

Mint azt mindannyian tudjuk, értem ez alatt az ország írni, olvasni, gondolkodni képes, a cselekvőképességét befolyásoló, vagy kizáró betegség miatt gondnokság alatt nem álló felnőtt lakosságát, hogy -és ez a probléma különösen igaz a harmadik Orbán kormányra-, hogy úgy pörög kifelé a pénz a kormány zsebéből, ahogy azt még sohasem láthattuk korábban.

A felesleges, durván túlárazott gigaberuházások megálmodói, karöltve azok létrehozóival -ha nem értenéd, mondom: - a párthoz és a kormányhoz közeli, azokhoz hű oligarchákkal-, már régen nem 'talicskán', sokkal inkább bőrönben, kamionokon, hajókon hurcolják kifelé a pénzt a kasszából, vagy vesznek belőle például a regnáló hatalmat szolgáló médiafelületeket. (Esetleg magánkölcsönt adnak egy-egy változó alapterületű, vagy szobaszámú luxusingatlan képviselői megvásárlására.) Velük egy időben az újra felosztott dohány-és szerencsejátékpiac szereplői szintén kaszálnak ugyanúgy, mint a termőföldek, erdők új gazdái a földtámogatással, vagy az egyéb állami, önkormányzati 'közbeszerzések' nyertesei, hogy a ledes közvilágítással elsötétült városok világítás-fejlesztésre kifizetett és Sájcba, meg a szállodaiparba vándorló milliárdjairól már ne is beszéljek. És most csak elenyészően kevés példát ragadtam ki.

Az EU-ból érkező pénz azoban nem mindig elég. Ennek ellensúlyozásaképp a világon egyedülálló módon fizethetsz a legtöbb termék után 27 %-os ÁFA-t, az olaj világpiaci árának csökkenésekor magasabb jövedéki adót amikor benzint, vagy gázolajat vásárolsz, az elektronikus útdíj rádeső részét (hiszen azt a közúti árufuvarozás a végpontok felé forintra kiterheli, vagyis az megjelenik a termékek árában), az egykulcsos adózási rendszerben a milliárdoséval azonos SZJA-t akkor is, ha minimálbéres vagy. De ezekkel nem hergellek tovább............

A harmadik probléma ugyanis nem is ez (ez nem ok, ez már csak okozat). Én a magam részéről befizetem amit számomra előírnak. És még sokkal többet is megtennék a hazámért túl az adózáson, ha tudnám, hogy valóban jó helyre megy. (A magam részéről inkább a 'civileknek' adom!) Mert nem megy jó helyre! Ugyanis az elosztással komoly baj van!  Hiszen felmerülhet benned a kérdés, hogy te, az egyszerű dolgozó, adófizető polgár mit kapsz az állam fenntartására szánt pénzedért? Várólistákat, orvoshiányt, rothadó kórházakat és egészségügyet, menekülő dolgozókat, szándékosan túlterhelt alapfokú, és a végletekig lebutított, államilag uralt felsőoktatást. Nyugdíjad nem lesz (mondjuk ennek gazdasági, demográfiai okai is vannak), de a demográfiai okokat is boncolgathatnánk, hiszen az alacsony gyermekvállalásnak bizonyára van néhány -józan paraszti ésszel is felfogható- oka. Nem kell ehhez miniszternek lenni. De sebaj, hiszen néhányan meg mégis elég jól jártak. No nem te és nem én. Sokkal inkább az emberek azon -mostanra már nagyon pofátlanná váló- rétege akik ha kell, még helikoptert is biztosítanak, csakhogy R. Antal és családja időben odaérjen a lagziba.

Népszabadság viccország R. Antal

Ám ha beszélni mersz róla úgy, hogy a helikopter tulajdonosának leszállópályát építő alkalmazottja vagy, akkor ki leszel rúgva. Ha pedig -egy több mint hatvan éves múlttal rendelkező napilap újságírójaként- mondjuk 'oknyomozoni', netán írni is mersz róla, akkor ki nem rúgnak ugyan, csak egyik pillanatról a másikra megszüntetik a lapodat. Hogy kell-e beszélnünk róla? Kell bizony! Mert ha most egy kicsit nem figyelünk oda, később már egyáltalán nem lesz rá lehetőségünk!

A bejegyzés trackback címe:

https://thejaszaic.blog.hu/api/trackback/id/tr8512154815

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.